Egyre több készséget követel a munkaerőpiac a munkavállalóktól. A folyamatos tanulással csökkenthetőek leghatékonyabban a társadalmi különbségek és növelhető a gazdasági versenyképesség.
„Világviszonylatban is a magyar lakosság készségei javultak a leginkább az elmúlt 10 évben, ugyanakkor a vizsgált készségek és kompetenciák terén szélsőségesen kettészakadt képet mutat a társadalom, a foglalkoztathatóság legnagyobb akadálya az alapkészségek hiánya, így nem csak a társadalmi hátrányok újratermelődésében, de a a felnőtt lakosság készség szintjének növelésében is az oktatási szférának kulcsszerepe van” – mondta a Kanadai Statisztikai Hivatal által vezetett, 11 országot érintő felmérés frissen publikált eredményeinek ismeretében a felmérés hazai vezetője.
Az Adult Literacy and Lifeskills Survey (ALL) felmérés a 16-65 éves korosztály teljesítményét négy nagy készségterületen mérte. Hazánk 2004-ben csatlakozott a felmérés második köréhez, Ausztráliával, Hollandiával és Új-Zélanddal egyetemben.
Az összehasonlító kutatás eredményeiből kiderült, hogy az alacsony iskolázottságú magyar népességnek a munkavállaláshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak. „Mindez világos jelzés a foglalkoztatáspolitika számára, hogy aktív eszközökkel, mint amilyen a képzés is, az eddigieknél sokkal jobban kell segíteni ezt a társadalmi csoportot. Első lépésként nem formális végzettséghez, hanem hasznos készségekhez kell jutniuk az érintetteknek.” – mondta a magyarországi kutatás vezetője. A szakember szerint a hatékony felzárkózást célzó humánfejlesztési intézkedések egyik iránya, az érettségivel nem rendelkező népesség, ezen belül különösen a nyolc általánost vagy azt sem végzettek foglalkoztatási szintjének emelése kell legyen, hiszen a foglalkoztatás ebben a társadalmi csoportban kirívóan alacsony, és itt a legnagyobb a hátrányok újratermelődése. A diplomások iskolába lépő gyermekeinek 1,2 százaléka, az érettségizettekének 4,6 és a szakmunkás végzettségűekének 13,1 százaléka él olyan családban, ahol nincs dolgozó felnőtt, az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében azonban ez az arány 48,4.
Az ALL kutatást olyan módon tervezték, hogy annak eredményeit számos összetartozó szakpolitika tudja hasznosítani, kiemelten az oktatás- és a foglalkoztatáspolitika, de az egészségügy, szociálpolitika és általában véve az emberi erőforrások és a társadalom fejlesztésében érintett területek. A kutatás eredményeinek ismeretében tehát elsősorban a társadalmi különbségek újratermelődése illetve csökkentése, illetve a gazdaság fejlődése, a versenyképesség és az innovációs képesség szemszögéből már középtávon is kifizetődő lenne, ha jellemzően egyéni indíttatású továbbképzési rendszer kerülne kialakításra. Ennek alapeleme nem a képzések támogatása – legfeljebb kompenzáló jelleggel – kell legyen, hanem sokkal inkább olyan társadalmi, gazdasági környezet megteremtése, amelyben alapvető szükséglet a folyamatos tanulás, és annak elismerése. Ha a tanulás életstílussá válik az alapvető kompetenciákkal már rendelkezők körében, akkor ez húzó hatást fog gyakorolni a leszakadó rétegek felzárkózásában is.
Az alacsony iskolázottságúak munkaerőpiacon elszenvedett hátránya egyre növekedhet annak ismeretében, hogy jellemzően, a magyar munkaerőpiac – hasonlóan a fejlett országokhoz – egyre több készséget követel a magasan képzett munkavállalóktól is.
A szakember szerint a tudás és készségszint alapú fókuszálás valamivel bonyolultabb oktatáspolitikai megközelítés, mint az iskolai végzettség alapú, mert a készségek alapvető tulajdonsága, hogy nem birtokolhatóak örökké. Megszerezhetőek ugyan, de megtartásukhoz folyamatos és állandó megújulásra, aktív résztvevő életmódra van szükség. A több és jobb munkahely célrendszere több és jobb kompetenciákkal bíró munkavállalókkal érhető el, így az egyéni és állami ráfordításokat is ebbe az irányba kell összpontosítani.
Az ALL programról:
Az ALL programja a teljesítményt négy készség, jártasság vizsgálatán keresztül mérte. Ezek a: próza- és dokumentumolvasási készség, a számolási készség és a problémamegoldásban való jártasság. A kutatás a pszichometria tesztek mellett tartalmazott egy háttérkérdőívet is, ennek legfontosabb modulja az információs és kommunikációs készséget (ICTL) mérte fel.
1) Prózaolvasási készség
A prózaolvasási készség azon információk megértéséhez és felhasználásához szükséges tudásra és készségre összpontosít, amelyek tipikus, bekezdés elrendezésű anyagokban, például újságcikkekben, hírekben, brosúrákban, szórólapokon, kézikönyvekben és a szépirodalomban található kiterjedt prózában fordulnak elő.
2) Dokumentumolvasási készség
A dokumentumolvasási készség felmérése azon tudásra és készségekre összpontosít, amelyek olyan, minőségileg eltérő nyomtatott anyagokban található információk megtalálásához és felhasználásához szükségesek, amelyek rövidítéseket tartalmaznak és számos szerkezeti eszköz felhasználásával adják át az ismereteket. Idetartoznak a táblázatok, a grafikonok, az indexek, a diagramok, a térképek és a sematikus rajzok.
3) Számolási készség
A számolási készség arra a tudásra és azokra a készségekre utal, amelyek különböző helyzetek matematikai követelményeinek eredményes kezeléséhez szükségesek, vagyis a matematikai információk értelmezésére, alkalmazására és átadására szokásosan előforduló helyzetek során.
4) Problémamegoldás
A problémamegoldás azt a képességet jelenti, amellyel kognitív folyamatokat tudunk alkalmazni egy megoldás meghatározása során, amikor az adott megoldás nem azonnal nyilvánvaló a probléma megoldója számára.
A problémamegoldás ALL-féle definíciója három elemből áll:
- a tartalom megértése
- meta-megismerés (tudatos és rendszeres önellenőrzés a tekintetben, hogy sikerült-e elérni a célt, valamint szükség esetén más stratégiák kiválasztása és alkalmazása)
- problémamegoldó stratégiák (melyek lehetnek területfüggők, illetve attól függetlenek)
A háttérkérdőív az alábbi témablokkokat tartalmazta:
A – Általános információk
B – Nyelvi információk
C – Rokonsági információk
D – Munkaerőként végzett tevékenységek
E – Olvasási és számolási készséggel kapcsolatos gyakorlat a munkahelyen
F – Részvétel az oktatásban és a tanulásban (PEL)
G – Olvasási és számolási készség gyakorlata általában
H – Információs és kommunikációs technológia használati készsége (ICTL)
K – Háztartással kapcsolatos információk és jövedelem
Az információs és kommunikációs technológiai készség (ICTL)
Ezt a területet külön érdemes kiemelni. Az, hogy a felmérésbe bekerült az “információs és kommunikációs technológia”, azt jelzi, hogy a munkaerőpiacon a legegyszerűbb munkakörök kivételével immár elengedhetetlenné vált a számítógépes technológia használatának ismerete. Az ALL-ban az “információs és kommunikációs technológia” tárgykörhöz tartozik a számítógépekhez való hozzáférés, a számítógéphez való hozzáállás és készségek önértékelése, a számítógép valamint a kapcsolódó technológia használata és az abban való tapasztalat.
A kutatás az alábbi célkitűzéseket foglalta magába:
- a próza- és dokumentumolvasási készségek megoszlásának ábrázolása a felnőtt lakosságon belül.
- a számolási készség és a problémamegoldás eloszlásának ábrázolása a felnőtt lakosságon belül, továbbá ezen készségek egymás közti, valamint a próza- és dokumentumolvasási készségekkel való összefüggéseinek meghatározása.
- meghatározni az egyes felmért készségek, valamint az egyéni gazdasági és társadalmi siker közti kapcsolatot.
- azonosítsa azokat a csoportokat a lakosságon belül, akiket teljesítményük veszélyeztetett helyzetbe hoz.
- megvilágítani a vizsgált készségek megoszlásának okait és következményeit
elősegíteni a folyamatos nemzetközi együttműködést a készségek megoszlásáról és kovariánsairól szóló adatok tervezésének, megvalósításának és elemzésének tárgyában